Család- és Gyermekjóléti Központ

Ellátási területe Budapest, XX. kerülete. A Gyermekjóléti Központ egy épületben található a Gyermekek Átmeneti Otthonával, valamint a Pince Ifjúsági Klubbal.

Feladata: A kerületben élő családok gyermekeinek védelme, veszélyeztetettségének megelőzése, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése komplex családgondozással, szükség esetén hatósági intézkedések kezdeményezésével.

1997. évi XXXI. törvény alapján: „Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység: a gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás keretében végzett tevékenység, függetlenül a feladatellátás e törvényben nevesített formájától és módjától; a szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása..”.

A gyermek érdekeit védő speciális személyes gondoskodás keretében nyújtott szolgáltatás biztosítása, amely a szociális munka módszereivel és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszűntetését illetve, a családból kiemelt gyermek visszahelyezését.

A problémák megoldásában képzett szociális szakemberek, szociális munkások, szociálpedagógusok nyújtanak segítséget a Központunkat felkeresőknek. További szakemberek, így családterapeuta, pszichológus, fejlesztőpedagógus, jogász, társadalombiztosítási ügyintéző is rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy széles körűen tudjuk megsegíteni a hozzánk forduló gyermekeket és felnőtteket felmerülő kérdéseik, aggodalmaik, problémáik megoldásában.

Problémák, amivel a kliensek felkereshetik a Gyermekjóléti Központot:

  • gyermeknevelési nehézségek
  • óvodai és iskolai problémák
  • családi kapcsolati problémák
  • gyermekelhelyezéssel kapcsolatos jogi nehézségek
  • szabálysértési ügyek
  • átmeneti lakhatási nehézségek
  • pszichiátriai problémák

Szolgáltatásaink:

  • Információnyújtás, tanácsadás, hivatalos ügyekben való segítségnyújtás, szolgáltatás közvetítés
  • Családgondozás
  • Egyéni, pár-, és családterápiás konzultáció
  • Mediáció konfliktushelyzetekben
  • Kapcsolattartási ügyelet
  • Készenléti szolgálat
  • Nevelési tanácsadás, gyógy- és fejlesztőpedagógiai tanácsadás
  • Pszichológiai tanácsadás
  • Kórházi szociális munka
  • Utcai és lakótelepi szociális munka
  • Prevenciós célzatú szabadidős tevékenységek, klubok
  • Jogi tanácsadás
  • Álláskereséssel kapcsolatos segítségnyújtás

A Központ nyitvatartása:

Hétfő 9:00-17:00
Kedd 9:00-13:00
Szerda 9:00-17:00
Csütörtök 9:00-17:00
Péntek 9:00-15:00

 A fenti időszakokban a központ személyesen (1203 Budapest, Lajtha László utca 5-7.) vagy telefonon (1/283-0227) kereshető.

Készenléti ügyelet:

Hétfő 8:00-9:00
17:00-20:00
Kedd 8:00-9:00
13:00-20:00
Szerda 8:00-9:00
17:00-20:00
Csütörtök 8:00-9:00
17:00-20:00
Péntek 8:00-9:00

A fenti időszakokban személyesen vagy telefonon (1/283-0227) vehető igénybe. Az ezen kívüli időszakokban (hétfő-csütörtök 20 óra után, péntek 15 óra után, valamint munkaszüneti és ünnepnapokon) a Család- és Gyermekjóléti Központ Gyermekek Átmeneti Otthonában (1/286-3048) vehető igénybe.

1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Alapvető jogok és kötelességek

Gyermeki jogok

6. § (1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez.

(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.

(2a) A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek joga van ahhoz, hogy fokozott segítséget kapjon a fejlődését hátráltató körülmények leküzdéséhez és esélyeinek növeléséhez.

(3) A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz.

(4) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön.

(5) A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal –, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak.

(6) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia.

7. § (1) A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani.

(2) A gyermeknek joga van – örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában – a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez. A tizenkét év alatti gyermek átmeneti gondozását és otthont nyújtó ellátását befogadó szülőnél kell biztosítani, kivéve, ha a gyermek tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása, továbbá gyermekek átmeneti gondozása esetén az intézményes elhelyezést a szülő, törvényes képviselő kéri és az nem ellentétes a gyermek érdekével.

(3) A gyermek helyettesítő védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására.

(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyermeknek a szülő felügyeleti joga megszűnése esetén is joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és – a vér szerinti család beleegyezése mellett – a kapcsolattartáshoz.

(5) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével kapcsolatot tartson abban az esetben is, ha a szülők különböző államokban élnek.

8. § (1) A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék.

(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen.

(3) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapvető jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen.

9. § (1) A nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan

a) állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban, – nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevő – megfelelő nevelésben, oktatásban és érdekei érvényesítésére megfelelő törvényes képviseletben részesüljön,

b) gondozási helyének megváltoztatását, gyermekével vagy testvéreivel való együttes elhelyezését kezdeményezze

c) felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozásokon vegyen részt,

d) vallási vagy lelkiismereti meggyőződését szabadon megválassza, kinyilvánítsa és gyakorolja, valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt,

e) véleményt nyilvánítson a részére biztosított nevelésről, oktatásról, ellátásról, a személyét érintő kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák,

f) érdekei képviseletére gyermekönkormányzat létrehozását kezdeményezze,

g) támogatást kapjon gondozójától, törvényes képviselőjétől családi környezetébe való visszatéréséhez,

h) családi környezetébe való visszatérését kezdeményezze,

i) személyes kapcsolatait ápolhassa,

j) a személyes tulajdon szokásos tárgyaihoz fűződő jogait gyakorolhassa,

k) utógondozásban részesüljön.

(2) Ha az (1) bekezdés i) pontja szerinti jog gyakorlása a gyermek személyiségfejlődését hátrányosan befolyásolja, a szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó kapcsolattartási joga az e törvényben foglaltak szerint korlátozható, megvonható vagy szüneteltethető.

A működést meghatározó további jogszabályok:

15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

235/1997. (XII.17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, gyermekjóléti szolgálatok és személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról

1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

1952. évi IV. tv. A házasságról, a családról és a gyámságról