Bölcsődei nevelés

A gyermekek napközbeni ellátásáról az 1997. évi XXXI. Tv. általános, alapvető rendelkezéseket, értelmezéseket tartalmaz. A VI. fejezet a Gyermekjóléti alapellátásról, ezen belül a gyermekek napközbeni ellátásáról a 41-42. § határozza meg a bölcsőde jogi hátterét. A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei munkavégzésük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

  • Bölcsőde: a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény.

A bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel működtetésével, vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal segítheti a családokat.

A gyermekek napközbeni ellátását továbbá a 15/1998. (IV. 30.) Nm. r. szabályozza pl.: a bölcsőde működését, a gyermekek felvételét, nyitvatartási időt, a szakmai munka módszertanát. A bölcsődék szakmai ellenőrzése a Gyvt. 118. § (3.) bekezdése szerint történik.

A bölcsődei nevelés célja a gyermek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése a fejlődés elősegítése. A gyermek segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakozásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez. Sérülés, tartós betegség esetén a fejlődését és személyiség kibontakoztatását segítő korai fejlesztésben részesüljön. A fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségre káros szerek ellen védelemben részesüljön. Emberi méltóságát tiszteletben tartsák, a bántalmazással, az elhanyagolással szemben védelemben részesüljön.

Alapelvek

•A gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkotnak. A gondozónő egyéni bánásmóddal, meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyermek életkori és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. A gyermek személyi és tárgyi környezetének állandóságával ("saját gondozónő rendszer, felmenőrendszer, csoport- és helyállandóság") növeljük az érzelmi biztonságot. A biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtésével a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosításával, a gyermek ösztönzésével, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítésével, a gyermekek felé irányuló szeretettel, az elfogadással és empátiával fokozzuk az aktivitást és az önállóság iránti vágyát. A nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése a tapasztalatokon alapuló tanulás segítése. Gondozónőink nevelési módszereiket egymással egyeztetik az egységes nevelői hatás érdekében. A napi tevékenységek, gondozási műveletek rendszeres ismétlődésével növeljük a gyermekek biztonságérzetét. A gyermekek új helyzetekhez való fokozatos szoktatásával segítjük alkalmazkodásukat a változásokhoz, az új megismerését, a szokások kialakulását.

A gondozás - nevelés módszerei

A folyamatos napirenddel biztosítjuk a gyermek egyéni igényeinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit, a gyermek aktivitásának és önállósodásának lehetőségét, a csoport belső nyugalmát, a bensőséges interakciós helyzetet a gondozónő és gyermekek között.

1. Az egészséges testi fejlődés elősegítése

  • Egészséges és biztonságos környezet megteremtése.
  • A gyermek szükségleteinek egyéni igények szerinti kielégítése.
  • Alapvető kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése.
  • A gyermekek életkorának és egyéni érzékenységének megfelelő étrend biztosítása.

2. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése

  • A szülővel történő fokozatos beszoktatással segítjük a gyermeket új környezetének elfogadásában.
  • A saját gondozónő- és felmenőrendszerrel biztosítjuk a gyermekek egyéni igényeinek, problémáinak, szokásainak kielégítését, a gondozónő - gyermek közötti szeretetteljes érzelmi biztonságot nyújtó kapcsolat kialakulását.
  • A gondozónő a játék feltételeinek megteremtésével, nevelői magatartásával derűs, nyugodt légkörben biztosítja a társas kapcsolatok alakulását az együttélés szabályainak elfogadását, az empátia és tolerancia fejlődését.

3. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése

  • A gyermekkor legfontosabb tevékenysége a játék, amely segíti a világ megismerésében és befogadásában.
  • A gondozónő támogatja a gyermek önálló aktivitását és kreativitását.
  • A közös tevékenység során viselkedési és helyzetmegoldási mintákat nyújt.
  • A gondozónő a gyermek igényeitől és a helyzettől függetlenül vállal szerepet a játékban, vagy kezdeményezi a játék tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti, ismeretet nyújt.
  • A gyermek tevékenységét támogató, bátorító odafigyeléssel kíséri, megerősíti.

4. A bölcsődei és a családi nevelés összehangolásának színterei

  • Felvétel előtti családlátogatás,
  • napi információ csere a gyermek átvételekor, illetve hazamenetelkor,
  • szülőcsoportos beszélgetések,
  • egyéni beszélgetések,
  • nyílt napok,
  • írásos tájékoztatások.